Vargányás arancini
Az arancini a szicíliai konyha gyöngyszeme, ami egy bundázott rizsgolyó, amit ízletes vargánya gombával töltünk meg, majd a gombából készült krémmel, és parmezánnal tálaljuk.
Marhatatár
A tatár népszerű Franciaországban, de a szomszédos piemonti konyhában is van egy késes vágással készített húsétel, amelyet olívaolajjal, sóval, borssal és citromlével ízesítenek. A tatár különböző változatai Észak-Olaszország legtöbb régiójában is megtalálhatók. Mi Romagna konyhájában velősmajonézzel és törökmogyoróval tálaljuk.
Stracciatella pappa al pomodoro
A „pappa al pomodoro” a toszkán konyha klasszikusa, amelyet eredetileg a száraz kenyér felhasználására találtak ki. Mi n’dujával ( Calabriai csípős kolbászkrém ), stracciatellával és csicseriborsó panelle-vel (tipikus szicíliai csicseriborsó ropogós) tálaljuk.
Burrata puttanesca
A selymes bazsalikomos pestókrémre paradicsomos, szardellás, olívabogyós és rukkolás mixet halmozunk, amit ropogós kenyérkockákkal egészítünk ki. Erre helyezzük a lágy, krémes burratát, amit zöld olajjal meglocsolunk, majd pisztáciával és Maldon sóval szórunk meg.
Olivabogyó „Nocellara” & Focaccia, rozmaring
Egy különösen ízletes olívabogyó, amelyet Valle del Belice régióban termesztenek. Szeptember végétől szüretelik, illatos, intenzív és testes. Gyümölcsös olajat ad, paradicsomos jegyekkel. Olaszországban számos változata létezik, amelyek az elkészítési módszerben, az alapanyagokban vagy a feltétekben különböznek. A legrégebbi pékségekben még mindig fatüzelésű kemencében sütik.
Toszkán csirkemáj
A „crostini toscani” egy népszerű előétel Toszkánából, amely egy ragu és egy pástétom szerelem gyermeke. Csirkemájból, szardellából és kapribogyóból készül. Az elkészítés módja tartományonként változhat, mi hagymalekvárral tálaljuk.
Padlizsán Caponata
Ez sült zöldségekből (főleg padlizsánból) készül, paradicsomszósszal, zellerrel, hagymával, olívabogyóval, kapribogyóval, cukorral és ecettel ízesítve. Számos változata létezik a különböző szicíliai városokban. A caponata, amely a Földközi-tenger térségében széles körben elterjedt, ma leginkább köretként vagy előételként szolgál, de a 18. században kenyérrel együtt főételként fogyasztották. Mi krémes mandulatejjel tálaljuk.
